Művelt Nép, 2019
Most egy igazán megosztó könyvről fogom kifejteni a véleményem, amely nem más, mint a nemrég erotikus-romantikus műfajban megjelent Sierra Simone: A pap (A pap 1.) – Egy szerelem története c. sorozat első része. Sokat gondolkoztam azon, hogy merjek-e írni erről a könyvről, hiszen az eddigi olvasók többsége felháborodott rajta, és úgy éreztem, nem biztos, hogy örülnének ennek a blogbejegyzésnek. Azonban hetek múltán is azon rágódtam, hogy én teljesen másképp látom ezt a könyvet, mint ők, és nem teljesen értem a felháborodásukat. A kommenteket olvasva többször is találkoztam azzal a “tanáccsal”, hogy aki pornót szeretne olvasni, vegye a kezébe ezt a könyvet. Ezek láttán az első kérdés, amely felvetődött bennem az volt, hogy mégis miért lenne ez pornó? Azért, mert sok benne az erotikus jelenet? Ha a válasz igen, akkor a sokak által kedvelt A szürke ötven árnyalata vagy a 156. erotikus-romantikus regény is ugyanúgy ebbe a kategóriába sorolható. Mégis mi a különbség? Mi alapján válogatnak? Ennyi erővel akkor azt is kijelenthetjük akkor, hogy a nők többsége pornót olvas. De biztos, hogy ez így van? 🙄
A másik jelző, amivel ezt a regényt illették, az a szentségtörés, hiszen sokan mélyen vallásosak. Na most, szerintem a kiadó is tisztában volt vele, hogy ezzel a könyvvel sokakat meg fognak botránkoztatni, mivel a történet egy papról szól, aki találkozik élete szerelmével, aki miatt megszegi cölibátusi fogadalmát. Persze, először meginog a hitében, de később rájön, hogy egyáltalán nem bánja a tettét. Legalábbis a fülszövegből ez derül ki, de elég csak ránézni a borítóra is. Kérdem én: Mire fel? Ha valaki ennyire ellene van ennek a dolognak, akkor miért vette a kezébe a könyvet? Miért olvasta el? A mai erotikus címkékkel ellátott könyvekből azért már könnyen kikövetkeztethető, hogy mégis miből fog állni vagy miről fog szólni a történet. (Uh. Ezután valószínűleg sokan nekem fognak ugrani, de ez mind nem számít, mert én sem olvasok olyat, ami éppenséggel nem érdekel vagy nem értek vele egyet. Ez csak választás kérdése.)
Én kifejezetten örültem a hírnek, hogy meg fog jelenni ez a sorozat, amely egy újabb tabu témát boncolgat. Először egy klasszikus Colleen McCullough: Tövismadarak c. könyve jutott róla eszembe, mivel abban a történetben egy nő szeret bele a papba. Az a könyv is tetszett. Bár tény, hogy abban nem voltak ennyire megjelenítve az erotikus részek, de véleményem szerint ugyanaz a lényege. Egy olyan szerelem két ember között, amely társadalmilag, erkölcsileg és vallási okokból sem elfogadott. Egy olyan szerelem, amelyről nem beszélnek az emberek, pedig biztos vagyok benne, hogy ugyanúgy a mindennapjaink része, csak mi nem látjuk és nem halljuk. Nekem ezek nagyon érdekes dolgok, mert úgy vélem jobb elfogadni és tudomásul venni, hogy márpedig az ilyen vagy ehhez hasonló sötét élethelyzetek és tevékenységek igenis léteznek. Ha ezt megteszi az ember, feltehetőleg már nem fog túl sok különbséget tenni e között és egy visszafogottabban megírt 18+-os könyv között.
Sierra Simone történetében megismerkedhetünk a lelkileg sérült Tylerrel, aki Isten szolgálatába állt egy családi tragédia után, ami miatt úgy érezte, hogy vezekelnie kell. Igen ám, csak arra nem számított, hogy évek múltán az ő nyugodt kis életébe egyszer csak betoppan Poppy. Egy nő, aki szintén lelki problémái miatt menekült a helyi kis városkába, ahol új életet szeretett volna kezdeni és meggyónni legfőbb bűneit. Egyikük sem számított arra, hogy azon a napon mindketten életük szerelmével fognak találkozni. Megismerkedésük után rögtön egymáséi lesznek, és ezt még nagyon sokszor megteszik, miközben kétségek és bűntudat gyötri őket. Itt még nem teljes a történet, hiszen mindkettőjüknek meg vannak a piszkos kis titkaik, amelyek végig kísérik őket az életükben. Ahogy fentebb is írtam, várható volt, hogy az írónő nem fogja visszafogni magát az erotikus jelenetek mennyiségét illetően. Igaz, arra én sem számítottam, hogy ezek még meg lesznek fűszerezve a BDSM ismertetőjegyeivel. Azokat, akik már olvastak ilyen jellegű könyvet, nem fogja túlzottan meghatni a dolog. Ezen a szerelmi viszonyon kívül, olvashatunk még Tyler családjáról, együtt szoronghatunk a szereplőkkel egy esetleges botrány kitörése miatt, és együtt izgulhatunk Tyler és Poppy különös szerelmi kapcsolatának végkifejletében. Vigyázat! Figyelmeztetni szeretnék minden olyan leendő olvasót, akinél esetleg tervben van a könyv elolvasása, hogy az írónő eléggé szókimondó. Úgyhogy, aki nem bírja az efféle – hogyan is fogalmazzam meg? – csípős nyelvű és nyers leírásokat és ezen felül tudja, hogy őt csak felbosszantaná ez a könyv, inkább engedje el! Tényleg. Akkor inkább ajánlanám figyelmébe a jóval visszafogottabb romantikus regényeket, mert ez bizony minden, csak nem az! 😎
Elfogott az érzés, hogy a bennem folyamatosan ismétlődő ellenérveimet kiírjam, és mások által írt kritikák ellensúlyozása képpen megosszam veletek a véleményem erről a könyvről. Tisztázzuk, sem megsérteni, sem lehurrogni nem állt szándékomban senkit 🙄 . Egyszerűen csak szerettem volna kiállni a saját és esetleg olyan olvasók véleménye mellett, akik a másik oldalon állnak és cikinek érzik megemlíteni, hogy olvasták ezt a könyvet és bizony, még tetszett is nekik. Ami engem illet, 4 csillagosra értékeltem a könyvet, a néhol megjelenő ismétlések végett, amelyeket ki lehetett volna hagyni belőle. Ezen felül nincs több észrevételem, mert engem teljesen magával rántott ez a történet.
Ajánlom azon olvasók figyelmébe, akik szívesen olvasnak tabu témákról, és közben egy kis kikapcsolódásra, szórakozásra vágynak! 😉 [usr 4]
Fülszöveg egy kis ízelítőnek:
Számtalan törvény van, melyeket egy lelkész nem szeghet meg.
Nem nősülhet meg.
Nem hagyhatja magára a gyülekezetét.
Nem fordíthat hátat Istennek.
Mindig e törvények szerint éltem.
Egészen addig, míg ő be nem lépett az életembe.
Akkor új szabályokat tanultam.
Tyler Anselm Bellnek hívnak.
Huszonkilenc éves vagyok.
Hat hónappal ezelőtt megszegtem a cölibátusi fogadalmamat, a saját templomom oltárán, és Isten látja a lelkemet, újra megtenném.
A nevem Tyler Anselm Bell, lelkész vagyok, és íme, a gyónásom.