Könyv Guru, 2020
Köszönöm Nagy Edit írónőnek, hogy elküldte nekem Kísértés címmel megjelent e-könyvét recenziós példányként. Az oldalam és blogom alapján úgy ítélte meg, hogy valószínűleg kedvelni fogom a regényét. Ez annak köszönhető, hogy gyakran olvasok erotikus-romantikus történeteket. Mindig izgalommal tölt el, amikor két olyan személy szenvedéllyel teli és pezsdítő kapcsolatáról avagy viszonyáról olvashatok, akiket az ég is egymásnak teremtett. És persze fokozza a hangulatot, ha közrejátszanak bizonyos problémák, akadályok, amelyek ahhoz szükségeltetnek, hogy szereplőink olyan életet élhessenek le együtt, amilyet még nem látott a világ. Mint a legtöbb ilyen szórakoztató irodalomban, ez Nagy Edit: Kísértés kötetével sincs másképp. DE! Már nagyon régóta nem fordult elő velem, hogy ebben a műfajban le se tudjam tenni a könyvet! (Ez alatt értsd: este elkezdtem, másnap délig befejeztem). Rémesen a hatása alá kerültem. ?
A történet röviden: Mara, egy 40 év körüli 3 gyermekes édesanya, aki homeofficeban dolgozik, mint újságíró, egy sikeres vállalkozói férjjel az oldalán, kezdi úgy érezni, hogy a házassága, de már ő maga sem régi. Megismerkedik Matteoval, Tamás (a férj) ügyvédjével, egy olasz-magyar származású szintén 40 év körüli sármőrrel…Pont. Ennyit a cselekményről. Ugyanis ebben a kötetben, nem a cselekmény bontakozik ki jobban, hanem az érzelmek fokozatos intenzítása. A lelki vívódás az, amely főképp jellemzi ezt a regényt – a Kísértés.
,,Te vagy a kísértés, Matteo! – úgy vágyott a férfi csókjára, ölelésére, hogy már fájt.”
Bár én még nem vagyok 40 éves, sem családanya, mégis elgondolkodtató volt abból a szempontból, hogy miképp változhat meg egy boldog házasság hosszú évek alatt. Milyen sokat változhat egy ember ennyi idő alatt? Mennyire bele tud tanulni egy szerepbe, amely idővel már nem kielégítő számára? Mikor jön el a kiégés az ember életében? És mégis mikor jön a felismerés: “Én már nem az az ember vagyok, aki egykor voltam! Többre vágyom!”? Sokan biztos azt gondolják ilyenkor, hogy ez kapuzárási pánik. Biztos, hogy az lenne? Dehogy! Esetünkben Mara az, aki egy idegen férfitól kapja meg mindazt, amit már régóta hiányol az életéből. Az örökösen vibráló vonzódást, az odafigyelést, a megbecsülést, a vad és gátlástalan sexet, az érzést, hogy újra igazi nőnek érezheti magát, nem csak egy háztartásbeli anyukának. Ez mind hozzásegíti őt ahhoz, hogy egy sikeres, ambiciózus, csinos és határozott nővé váljon. Egy biztos, a kiégés bármikor, bárkinél előjöhet. A legfontosabb, hogy ezt merjük felismerni, elfogadni és tenni ellene! Mara mert belevágni, és ezt becsülöm benne! Természetesen a férj is hibás, hogy Mara erre szánta el magát, hiszen ahhoz, hogy az ember engedjen végül a kísértésnek, két ember kell.
Tetszett, hogy nem csak Mara szemszögéből olvashattam végig az eseményeket, hanem néha-néha Matteo gondolataiba is betekintést kaptam, és én még kíváncsi lettem volna Tamásra is. Arra, hogy ő miképp éli meg ezt a házasságot. Betti, Mara legjobb barátnője is szimpatikussá vált számomra, mert végig megértő és segítőkész barátként viselkedett Maraval, minden esetben mellette állt. Persze, a történet végéről sem hiányozhat a bonyodalom, így ami engem illet, teljesen felkavart érzelmileg és dühített, mivel egyáltalán nem ilyen befejezésre számítottam. Mindenesetre ez a kötet számomra túlszárnyalta önmagát! Lehet csak a hangulata miatt, de engem megvett kilóra! Szívesen olvasnék még Nagy Edittől! És úgy hiszem, fogok is! 😎
Ajánlom azon olvasók figyelmébe, akik szeretik a szórakoztató irodalmat, az olasz csábítókat és legfőképp azoknak, akik alig bírnak ellenállni a Kísértésnek! 😉