Sziasztok!

Nem is olyan rég kölcsön kaptam egy könyvet a kollégámtól, amelyről kiderült, hogy egy régi ismerőse írta, és kíváncsi lenne a véleményemre. Fogalmam sem volt még akkor, hogy milyen könyvről lehet szó témáját tekintve, így igen meglepődtem, mikor már a kezemben tartottam. A borító és a cím igen felkeltette az érdeklődésemet, mégis kicsit félve álltam neki az olvasásának. Utólag, így a könyv befejezése után már állíthatom, hogy nem volt okom az aggodalomra. Ez a könyv nem más, mint Dingir Inanna (László Károly): Legközelebb – Csak akkor nyeld le, ha komolyan gondolod c. első kötete, amely 2021-ben jelent meg a Garbo Kiadó gondozásában. Műfaját tekintve tudományos krimi, de nagy hangsúlyt fektet a különböző párkapcsolati problémákra. Bevallom, mikor elkezdtem írni a bejegyzést erről a kötetről, folyamatosan csak kérdések merültek fel bennem a történettel kapcsolatban. Így megkértem őt, hogy segítsen nekem ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására. Nekem személy szerint tetszett a könyv, bár néha a sarokba tudtam volna hajítani mérgemben. Hogy miért? Az alábbi interjú során kiderül.

Kérlek, fogadjátok érdeklődéssel a szerzővel készült beszélgetésemet!

Egy közös ismerősünk elejtett már rólad pár szót, és a könyved hátuljában is összefoglalod röviden azt, hogy egy igen sokszínű embert ismerhetünk meg személyedben: egy 3 gyermekes család feje, ketrecharcos Világbajnok, állat- és madárvédelmi aktivista, valamint polgárőr, és nem utolsó sorban az üzlet világa sem áll távol tőled. Mégis szeretném, ha kifejtenéd nekünk egy kicsit bővebben, hogy ez mit is takar!

 Ahogyan a szólás is tartja, csak akasztott ember nem voltam még. ? Nagyon sok minden érdekel, ami a világban történik, viszont meglátásom szerint csak akkor lehet hiteles véleményt alkotni bármiről, ha meg is tapasztalja valaki. Ez természetesen rengeteg izgalmas, érdekes és olykor veszélyes helyzetbe sodorja az embert. Gyermekkorom óta, ha valami új kipróbálására adódik lehetőség, elsőként jelentkezem. Ez egészen az egyszerűbb, biztonságosabb dolgoktól kezdve (pl. új ételek és élethelyzetek kipróbálása) a kevésbe biztonságos, de kihívásokkal teli élményekig tart (extrém sportok, extrém körülmények). Ha valamibe belekezdek, azt addig csinálom, amíg valamiféle jártasságot nem szerzek benne és örömöt okoz még a művelése. Ha visszagondolok az elmúlt 47 évemre, sokszor fogta a Jóisten a kezemet. Megtanultam figyelni a jelekre, mikor jön el az a pont, amikor már nagyobb a kockázat, mint az élvezet. A másik fontos dolog, hogy nagyon nyitottan állok hozzá az emberekhez, bármilyen témáról is van szó. Órákig el tudok beszélgetni egy birkapásztorral, majd nem sokkal később egy vezető politikussal is. Mindkettőtől sokat tanultam, amit be is építettem a mindennapjaimba.

Érdekelne, hogy egy olyan ember, aki világéletében a küzdősport világában élt, hogy jutott el addig a döntésig, hogy megírja élete első könyvét?

Amikor az első gyermekem megszületett, elkezdtem esténként fejből meséket mondani neki. Minden alkalommal új kitalált szereplőkkel, tanulsággal, fordulatokkal. Próbáltam a megtapasztalásaimat és a világ történéseit beleszőni a mesékbe. Mire feleszméltem, már a harmadik gyermekemnek szőttem a mesék fonalát esténként. Ha jól belegondolok már 16 éve írok fejben meséket, történeteket. Többször kérte is a feleségem, hogy gyűjtsem össze és írjam le őket, de valahogy erre azóta sem került sor. Ennek végtelenül egyszerű oka van, másnapra elfelejtem az előző napi történetet. ? Viszont a gondolat innentől már ott motoszkált a fejemben és a sok tanítás (gyermekeket és felnőtteket tanítok, segítek) során rájöttem, hogy szélesebb réteghez juthat el a tapasztalatom egy könyv segítségével. Már „csak” az időt és a teret kellett hozzá megtalálnom, amikor írni tudnék. Ehhez szerencsére rengeteg segítséget kaptam a páromtól, mert szülinapra, karácsonyra vagy csak úgy, mindig énidőt is ajándékozott. Több íróval beszélgettem már a témában és nagy átlagban az volt a válasz, hogy írni leginkább csendes magányban, azaz a világtól kicsit elvonulva lehet. Így hát napokat töltöttem eldugott erdei kunyhókban, folyópartokon ücsörögve míg megírtam a Legközelebb című regényemet. Emellett közben kifejlesztettem egy remek módszert, amihez egy fülhallgató és kapucnis pulóver kell csak és egy forgalmas kávéházban is percek alatt ki tudok lépni a környezetből, hogy ihletett állapotba kerüljek.

A cím számomra kicsit félreérthető volt elsőre. Én teljesen másra gondoltam a témáját tekintve, de pár oldal után kiderül, hogy itt teljesen másról van szó. Honnan jött az ötlet? Mi alapján választottad ezt a címet?

Ezt is a feleségemnek köszönhetem ? Meg van az az érzés, mikor szerelmesen összebújsz valakivel – akár ’kiskifli-nagykifli’ helyzetben – és úgy érzed, hogy teljes a világ? Mikor azt kívánod, hogy bárcsak képes lennél a másik bőre alá bújni, hogy még jobban eggyé váljatok, hogy még inkább megismerhesd őt? Valahol egy ilyen hétvégi hajnalon talált rám a megoldás, az ötlet. A cím pedig már összeköti a fizikai valóságot a spirituálissal. Ezzel a kísérlettel tudsz a legközelebb kerülni a párodhoz (bárki/bármi is legyen az). Ugyanakkor arra is utal, hogy a mostani leszületésünk a tanulásról és a fejlődésről szól, hogy legközelebb már egy magasabb rezgésen folytathassuk az életutunkat, egészen az utazás legvégéig.

Azt olvastam az egyik Facebook bejegyzésedben, hogy aki ismer téged és tudja, hogy hol nőttél fel , milyen körülmények között, azok fel fogják ismerni a helyet. Én nagyon sokat gondolkodtam a könyv olvasása közben, hogy pontosan hol játszódhatnak ezek az események. Megosztanád ezt velünk, kívülálló olvasókkal is? 

Igazi lakótelepi ’proli gyerekként’ nőttem fel Kispesten. Ennek minden szépségével és árnyoldalával. Kamaszként rengeteg lehetőségünk volt megélni a mindennapjainkat. A világot irányító 3 P közül csak a pénz hiányzott, de azt másként megoldottuk. Hamar megértettük az ’üss vagy fuss’ szabályt, kellően kiokosítottak az idősebbek a nőkről, rendőrökről, anyagi lehetőségekről, élvezeti szerekről stb. Életem következő szakaszában eltávolodtam kissé Kispesttől, és kertvárosi környezetben szereztem tapasztalatokat. Itt hamar megtanultam, hogy semmi különbség nincs a zsúfolt lakótelep csibészei és a nagy autókkal furikázó éjszakai arcok között. Ha hiteles vagy, mindenhol elfogadnak. A küzdősport mondjuk úgy hasznos kapaszkodó, a harcművészet pedig hasznos korlátnak bizonyult. A könyvben szereplő fiktív kisváros e kettő helyszín ötvözete. Ma már egy kis faluban élek és inkább a szellemi utat járom, rengeteg tanulással, tapasztalással. A bunyó, az edzés persze megmaradt és imádok tanítani is, viszont a fényben járok és ezzel próbálok pozitív példát mutatni a környezetemnek.

Azt állítod, a könyv valós személyeken és eseményeken alapul. Vannak, akik a saját nevükön, de legtöbben mégis álnéven ismerhetnek magukra. Milyen szerepet töltenek be ezek az emberek az életedben és miért gondoltad, hogy fontos lenne megírni a történeteiket?

Igen, a könyvben található szereplők mind valóságosak! Ezt talán valakinek – aki nem ismer személyesen – nehéz elhinni, de tudni kell, hogy még a legkisebb mellékszereplő is valódi, köztünk élő személy, ahogy a történeteik is megtörtént eseteket dolgoznak fel. Fontosnak tartottam megosztani az olvasókkal, hogy a szűk környezetünkben is mennyiféle érdekes életút van, mennyi a különös érdeklődésű, különc ember és hányfajta valóság létezik. A szereplők nagy részét barátomnak tudhatom, van, kivel heti rendszerességgel és van, akivel ritkábban találkozom.

Mit szóltak hozzá az ismerőseid, hogy szerepelnek a könyvedben? Nem volt ellene kifogásuk?

Akivel eddig beszéltem, örült neki. Van olyan könyvben szereplő páros, akinek előre elküldtem digitálisan az ő fejezetüket, beleegyezésüket kérve a megjelenéshez. Azonban nem mindenki tudja, hogy benne van, sőt, valakit nem is szeretnék, ha rájönne. Elhatároztam, hogy a könyvem azon szereplői, akik ezt felvállalják, a facebook oldalamon időnként megjelennek majd és az olvasók tudnak majd arcot, valós személyt is társítani a szereplőkhöz.

Úgy gondolom, nem árulok el túl sokat azzal az olvasóknak, ha megemlítem a Kísérletet. Érdekelne, hogy mi alapján döntöttél amellett, hogy egy katonai Kísérlet lenne a legmegfelelőbb arra, hogy bemutasd a résztevők valós kalandjait, élettapasztalatait? Ilyen közel áll hozzád a tudomány ill. a katonaság?

Lassan kényes terepre érkezünk ? A kísérlet évek óta létezik, ugyan kicsit más formában. A tudományos kísérletek java része katonai fejlesztésű, azon oknál fogva, mert ott van rá pénz. A nemzetvédelem fogalmába sok minden beletartozik, minden kormány jogos célja az állampolgárok és az ország védelme. Az ilyen kísérletek szigorúan dokumentáltak, és a valóságban „civil” felhasználásra nem kerülhetnek. Mérnökemberként mindenféle tudományos dolog érdekel, szeretek én is feltalálni, megvalósítani dolgokat.

Egy biztos, ez a könyv nem gyerekek kezébe való! Én talán egy 18+ jelzést is rátettem volna, de legalább egy figyelmeztetést, hiszen a könyv olvasása során a bántalmazásnak elég színes skáláját feltünteted. Vegyünk csak egyet! Bevallom, engem egy dologgal lehet teljes mértékig felháborítani és megbotránkoztatni, és az az állatbántalmazás. Nemrég hunyt el a kiskutyám, így még nagyobb szívfájdalom volt erről olvasni. Azt hiszem, pont annál a résznél gondolkodtam el rajta, hogy itt és most elég! Te hogy érezted magad írás közben, mikor ezeket a részeket írtad?

A 13 éves lányom is olvasta a könyvet és nagyon tetszett neki. A mai kamaszok az internet és a mozifilmek segítségével sokkal előbb találkoznak az extrémitás minden formájával mint kellene. Ez tény. Felelős szülőként úgy gondolom, hogy ezzel előbb-utóbb globális szinten is kezdenünk kell valamit. Addig is leginkább őszinte beszélgetésekkel és mélységes bizalmi kapcsolat kiépítésével tudjuk segíteni őket. A világban az agresszió, a fizikai és verbális bántalmazás is mindennapos dolog sajnos, a módja más csak, mint régebben. Ez már az iskolai cikizésnél indul, hogy a családon belüli dolgokra ki se térjek. Ha megtanítjuk a körülöttünk élőket a jelek felismerésére, a baj elkerülésére, azaz végső soron a megakadályozására, hiszem, hogy már egy szebb világot építünk általa.

A kutyás résznél én magam is sírtam, nincs mit szégyellni ezen. Kiskorom óta állatok között nőttem fel, most is van két mentett kutyánk és két macskánk, elég jól ismerem a lelkivilágukat. A könyvbéli kutya, Finch is valós, már sajnos nincs közöttünk, nagyon szerettem.

Furcsa, de mégis a legjobban a macskás rész foglalkoztat. Ezzel kapcsolatban mit tudnál mondani? Ha ez egy valós eseményeken alapuló történet, érdekelne, hogy lehet az, hogy egy macska átvegye egy olyan ember felett az uralmat, ami fizikailag egyszerűen képtelenség? Ez nekem gyanús… 😀

A macskás részt szerintem leginkább két féle ember érti meg teljesen. Az egyik maga is macskatulajdonos, és hosszú éveket töltött el a tanulmányozásukkal, csodálatukkal. A másik típusú ember pedig sok időt töltött el különböző hallucinogének társaságában, melyek segítségével bepillantást nyert a szabad szemmel látható világunk mögé is. Érdemes ebben a témában a sámánizmus erre vonatkozó tanításainak utánaolvasni, még ha megélni kicsit nehézkes is itt Európában, bár nem lehetetlen.

A történet során fontos szerepet játszik egy bizonyos maffia család. Mint tudjuk ez általában egy igen nagy és sokrétű “vállalkozás”. A könyvben elég kíméletlenül bemutatod, hogy mekkora hatalommal bír egy ilyen szervezet. A te életedben milyen szerepet töltött be? Mesélnél róla nekünk egy kicsit?

Újabb kényes kérdés, próbálok óvatosan fogalmazni. Kamaszként és fiatal felnőttként hajlamos az amúgy is izgága, verekedős férfiember szupercsillagharcosnak és gengszternek képzelni magát, főleg ha a környezetében van is erre lehetőség. A karma viszont komoly dolog, mindenkit utolér. A mai felgyorsult világban inkább előbb, mint utóbb. A könyvben lévő család is széthullott már, mindenki máshol törleszti a saját karmáját. Olvasóként érdekes belelátni a hétköznapjaikba, de leginkább tanulni az eseményekből és kerülni az ilyen helyzeteket. A becsület, az igazság útja sokkal kifizetődőbb hosszú távon, legyen ez a fejezet tanulsága. Illetve az, hogy semmi és senki nem fekete vagy fehér…

A könyv első oldalán áll egy üzenet: ,, Ikerlángomnak, hisz veled vagyok egész.” A regényedben a társas kapcsolatokra helyezed a hangsúlyt. Úgy tudom, hogy a feleségeddel párkapcsolati tanácsadást is tartotok. Ez bátor vállalkozás! Ezek szerint a ti kapcsolatotokat bárki megirigyelhetné? Szerinted mi a boldog párkapcsolat, házasélet titka?

22 éve élünk boldog, kiegyensúlyozott párkapcsolatban. Hiszek abban, hogy a világban mindenkinek megvan a párja, lélektársa. Legtöbbször találkozunk is vele, a szerencsésebbek jókor, jó időben. Innen már „csak” kommunikáció és érzelmi intelligencia kérdése, hogy a kapcsolat kiteljesedjen. Nagyon sok viszontagságon keresztül tanultuk meg mi is ezt, mert nekünk anno nem volt senki, aki segíthetett volna eligazodni a párkapcsolatok útvesztőjében. Talán ezért is lettünk mi magunk a segítők, hogy példánkkal utat mutassunk pároknak a sikeres közös kiteljesedésre, harmonikus boldog párkapcsolat megélésére. Sok sikeres tanácsadáson vagyunk túl, jók a visszajelzéseink, komoly sikereink vannak. Emellett azt is ki kell tudni mondani, ha két ember nem való egymásnak, mindenáron nem szabad erőltetni az együttélést. Szerencsére hitelesek vagyunk ebben és adott esetben ezt a véleményünket is elfogadják.

Gyakran meg szoktam kérdezni a hozzánk járó pároktól, melyik volt az a pillanat, amikor ráébredtek, hogy a nagy Ő érkezett az életükbe. Ha ez megvan, akkor oda, abba az állapotba próbáljuk őket visszairányítani, újra felfedezni a párjuk valódi lényét, kapcsolatuk szépségét, a bennük lévő igazi értékeket, amit a hétköznapok néha szétforgácsolnak.

Abban az esetben, ha valakinek megjönne a kedve elolvasni a könyvedet, hol és miképpen tudná beszerezni?

Több fórumon is lehetséges:

1. E-mailben a [email protected] címemre, megjelölve a pontos szállítási címet, és hogy kinek dedikálhatom a könyvet.
2. A napodvagyok.hu oldalunkra küldött üzenetben.
3. A napodvagyok.hu oldalon a webshopon is hamarosan elérhető lesz.
4. Facebookon, a Dingirinanna profilomra küldött Messenger üzenetben.

Végül, kiknek ajánlanád a könyved?

Bárkinek, akinek van vagy volt már

-párkapcsolata

-gyermeke

-kutyája

-macskája

-érdeklődik más emberek magénélete, megélései, személyes történetei iránt

-nyitott a hétköznapi dolgokon túlmutató megtapasztalásokra

Valamint ajánlom még azoknak is, akiknek nincs, de szeretne egyet, vagy az összes fent felsoroltat egyszerre.?

Tervezel még könyvet írni? Ha igen, mire számíthatunk?

Sok történet van még bennem és a környezetemben. Sok téma nem került bele a könyvbe, hiszen korlátozott a befogadható lapok száma, de tervezem a folytatást természetesen!

Köszönöm, hogy segítettél kicsit jobban megismertetni Téged és a könyvedet az olvasókkal. 

Köszönöm a kérdéseket, élményekkel teli olvasást kívánok mindenkinek!

Ha úgy érzed, szívesen elolvasnátok Ti is a könyvet, a fentebb felsorolt módokon meg tudjátok rendelni. 😎