Sziasztok!
Májusban ismét bevásároltam magamnak könyvek terén, de kivételesen nem a “legújabb” megjelenésekből, hanem antikvár kötetek közül válogattam. A legszebb, hogy nem is tudom ez hogyan történt, mert én eddig nem kifejezetten preferáltam a régi, használt könyveket. Sokkal jobban tetszenek a “mai” könyvek a gyönyörű szép, színes és egyedi borítóikkal. Viszont májusban mintha villámcsapás ért volna, amikor megláttam Era Eri könyvek németországi Facebook csoportjába feltöltött eladó könyveit 1-2 € áron, hirtelen sikerült 7 db könyvet kiválasztanom magamnak a leírásuk alapján. Nem érdekelt, hogy milyen régiek, nem érdekelt, hogy milyen állapotúak, úgy éreztem, kellenek nekem. Remélem, érdemes volt “elcsúfítani” velük a polcomat. Már ha értitek, mire gondolok. 🙄 Műfaj szempontjából mint mindig, most is vegyes lett. Található közte krimi, romantikus, lélektani, klasszikus és történelmi regény is.
Nézzük, melyek is ezek! 😉
Lev Tolsztoj: Iván Iljics halála – Elbeszélések – Európa könyvkiadó, 1984
Ezt azért választottam, mert anno, mikor kötelezőként olvastam, nagyon tetszett. Bár nagyon nehéz témája van, és körül öleli a sötétség (orosz irodalom egyik legfőbb jellemzője), rám mégis nagy hatással volt. Úgy gondoltam, hogy ideje lenne egy újraolvasásnak, mert nem mindenre emlékszem belőle, és az sem árt, ha pár klasszikus is lapul a polcomon. Így ő lett az egyik választottam.
Fülszöveg: Az Ivan Iljics halála műfajilag kisregény (a kisepika műnemén belül). Témája: egy emberélet utolsó stádiumához érve a főhős hogyan gondol vissza arra, mit rontott el az életben. Utolsó józan pillanataiban szembesül az őt közvetlenül vagy távolabbról érintő munkahelyi és baráti környezetével. A halálos ágyon lát tisztán, amikor már nincs mód, hogy változtasson, ekkor jön rá az élet igazságaira, nagy pátosz és érzelmi telítettség nélkül. A mű témája tehát az, hogy hogyan kellene és hogyan nem szabad, nem érdemes élni. (irodalmiblog.hu)
Hasonló témakörben bukkantam rá Mocsár Gábor: Fekete csónak (Magvető Könyvkiadó, 1968) c. könyvére. A könyv nem a legtökéletesebb állapotú, de ennek ellenére a fülszöveg rögtön felkeltette az érdeklődésemet.
Fülszöveg:
Mocsár Gábor szándéka szerint a kor regényét akarta megírni, a hétköznapban élő, dolgozó ember számára elfogadható választ akart adni arra a jelentékeny kérdésre: Mit tehetünk a korért és önmagunkért, hogyan tehetjük természetes otthonná az időt, mely számunkra adatott?
Laczkó László hatvankilenc éves parasztember halottas ágyánál összegyűlik a család: fiai, lánya, unokái, akik életükkel példázzák az író kérdésének fontosságát, s a feleletet mely erre a kérdésre ma adható. A téesz paraszt és zavaros gondolatokat kergető egyetemista fiú, Gizi – aki Pitt őrmester ágyában kereste első tapasztalatait – s a többi szereplő személyes ihletű válaszából a mai magyar életének, gondjainak hiteles képe kerekedik ki, mely nemcsak a szereplők, de egy becsületesen elkötelezett, felelősségét érző író válasza is, a regény problémáit sűrítő kérdésre.
Zilahy Lajos: Két fogoly – Szépirodalmi Könyvkiadó, 1981 – Ennek a kötetnek kifejezetten a borítója volt az, amely annyira magával ragadott, hogy úgy éreztem, szeretnék belőle egy példányt. Azonban a fülszövegben leírtak alapján úgy gondolom, a történet is lebilincselő lesz.
Fülszöveg:
A két háború közötti időszak polgári irodalmának legnépszerűbb szerzője ebben a regényében az első világháborút és a hadifogolyéletet festi széles, olvasmányos tablóban. Az utolsó békeév zsúrozó-bálozó világában „végzetszerűen” egymáshoz sodródó két fiatal ember, Takács Péter és Almády Miett boldogtalanságáról szól a történet. Pár hónapos boldog házasság után kitör a háború, Péter a frontra kerül, majd fogságba esik, és Miett hét évre egyedül marad. Ő is fogoly lesz…
Székely Júlia: A halhatatlan kedves – Zeneműkiadó, 1977 – Ezt a kötetet nem azért választottam, mert túlzottan a komolyzene rajongója lennék. Hanem mert a leírtak alapján itt Beethoven egyik szerelmes levele áll a középpontban. A könyv kulcskérdése pedig az: Kinek szánta? Nagyon érdekesnek tűnik, és kíváncsian várom. Már csak azért is, mert a nővérkém és anyukám is ajánlotta ezt a könyvet.
Fülszöveg:
Az élményszerű közvetlenséggel megírt regény alapkérdése: ki lehetett a címzettje annak a soha el nem küldött lángolóan szerelmes levélnek, melyet Beethoven halála után találtak meg iratai között. A regény kerete: egy fiatal muzsikus, közvetlenül Beethoven halála után, végiglátogatja azt a hat asszonyt, akiről feltételezhető, hogy a nagy zeneszerzőnek eszményi társai voltak. Bettina von Arnim, Amalie Sebald, Rachel Levin, Giulietta Guicciardi, Brunczvik Teréz és Jozefin – a hat asszony alakja gazdagon festett, eleven korrajz hátteréből bontakozik ki.
Thury Zsuzsa: Tű a lemezen – Szépirodalmi Könyvkiadó, 1969 – Ez a kötet egy szerelmi történetet foglal magába Párizsban, a szerelem városában. A borítóján látszik, hogy már kicsit viseltes, de ez nem vette el a kedvemet attól, hogy egy régebbi szövegkörnyezetben íródott romantikus regényt vegyek majd a későbbiekben a kezembe.
Fülszöveg:
A mű, miközben Párizs sokszínű, eleven képét, megannyi jellegzetesen izgalmas típusát eleveníti meg, egy fordulatokban gazdag szerelem történetét bontja ki. Zsófi és Mihály szerelme kezdettől fogva halálra ítélt szerelem, pedig mindkettő talpig ember, mindkettő igazi társat keres a másikban, de jellemük végletesen különbözik, s ezt a különbözőséget legfeljebb a pillanatok fedhetik el. Ugyanakkor törvényszerű is összetalálkozásuk: Zsófi ezen a kapcsolaton méri le önmagát, erőpróbája ez a kapcsolat, amelyből már céltudatos, magamagát és hivatását vállalni tudó ember-asszonyként kerül ki győztesen. Thury Zsuzsa az emberi lélek kitűnő ismerője, az emberi kapcsolatok sokszínű ábrázolója a gazdag eseménysor bemutatásával egyszersmind a tágasabb világ, a kor atmoszféráját is érzékeltetni tudja, anélkül hogy a cselekmény szerkezetén lazítana, s ezáltal válik regénye izgalmasan összetetté, tanulságaiban jelenünkre is átsugárzóvá.
Peter Høeg: Smilla kisasszony hóra vágyik – magyar könyvklub, 1997 – Ebbe a kötetbe pont a vásárlásom előtt pár hónappal futottabb bele, és nagyon jó értékeléseket olvastam róla. Mivel a krimi az egyik kedvenc műfajom, nem volt kérdés számomra, hogy megvegyem-e ezt a könyvet. Imádom a jól megírt krimiket! Érzem, hogy ez is az lesz. Alig várom!
Fülszöveg:
Egy kisfiú leesik egy havas koppenhágai háztetőről. Hogy került a mélységtől betegesen irtózó gyerek a magasba? Baleset történt? Smilla Jaspersen, a félig dán, félig eszkimó gleccserkutató, akit különlegesen szoros szálak fűztek Ézsaiáshoz, a kisfiúhoz, nem hisz benne. A gyermek halálának körülményei után nyomozva Smilla csatlakozik a titkos céllal Grönlandba tartó Kronos nevű hajó személyzetéhez. Tudja, hogy a veszélyes vállalkozás könnyen az életébe kerülhet, de úgy érzi, tartozik vele önmagának és a halott gyermeknek, aki örökre hatalmában tartja a lelkét.
Sarah Lovett: Veszélyes ragaszkodás – General Press Kiadó, 1998 – Úristen! Talán erre a könyvre vagyok a legkíváncsibb. A borítója számomra lebilincselő, arról már nem is beszélve, amiről szól a könyv. Ebben a könyvben egy macska-egér játékot követhetünk végig egy pszichiáter és egy végtelenül veszélyes elmebeteg között. Most őszintén mondjátok meg nekem! Ugye, hogy jól választottam? 😀
Fülszöveg:
Dr.Sylvia Strange, az Új-mexikói Fegyház törvényszéki pszichiátere, pályája során az ország legveszélyesebb elmebeteg elítéltjeinek elméjét kutatja. De Lucas Watson őrültsége még őt is felkészületlenül éri. Amikor Lucas megszökik a börtönből, hidegvérrel és szisztematikusan vadászni kezd Sylviára. Kettejük kegyetlen macska-egér játékának csupán egyetlen győztese lehet. Sylviának össze kell szednie minden bátorságát és szakértelmét, hogy egy lépéssel mindig az elmebeteg férfi előtt járjon.
Hihetetlenül örülök ezeknek a könyveknek, és rá kellett döbbennem, hogy nagyon érdekes kincsekre bukkanhat az ember az antikvár könyvek között is. Nem kell, hogy csicsásak legyenek. Nem kell, hogy a legújabb kiadásúak legyenek. Remélem, hogy sokat fog nyújtani az elolvasásuk. Ezen felül kifejezetten örülök, hogy a választottaim között magyar szerzők is jelen vannak, mert szeretnék minél több magyar szerző által írt művel megismerkedni. Alig várom, hogy olvashassam őket! 🙂
Ti mit gondoltok? Sikerült jól válogatnom? Osszátok meg velem a véleményeteket! 😉